Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csipkerek története

2010.10.16

A falu múltja az ókorig nyúlik vissza, ugyanis a helység határában húzódik az ún. zemenyei út, annak az országútnak a maradványa, amelyet a Római Birodalom épített Rómától Arrabonáig, azaz a mai Győrig. Később ezt az utat kereskedelmi útvonalnak használták.

A települést a török pusztítás után, a 18. század utolsó harmadában újratelepítették. Az új lakosok nagy része horvát és német származású törpebirtokos volt. A mai népesség családnevei között azonban csak kevés idegen eredetűt találni, mert a családok nagy része az idők folyamán magyarosította a nevét. A lakosság számát az 1785-ös népszámlálás 630 főben állapította meg. Ez a népességszám folyamatosan növekedett, míg az 1940-es évben elérte az 1215 főt. A második világháború kissé megállította a népszaporulatot (1946-ban 1199 fő), de az 1950-es népszámlálás újra fellendülést mutatott, ekkor éltek legtöbben Csipkereken: 1250-en.

A település első temploma az Árpád korban épült, a mai temető helyén állt. 1906-ban új templomot építettek. Ugyanebben az évben készült el a mai iskolaépület is.

Az első világháború messze elkerülte a települést, de a 250 bevonuló csipkereki férfi közül így is huszonkilencen haltak hősi halált. A két háború között a kisközség kulturális élete, a gépesített gazdálkodás szerepe jelentősen megnőtt. Az iparágak számos képviselője megtalálható volt a faluban: dolgozott helyben asztalos, ács, bognár, cipész, mészáros, kovács, kőműves és szabó. Négy-öt állandó bolt mellett vendéglő és italmérés is volt a településen, s évente háromszor rendezték meg az országos állat- és kirakodóvásárt. Többek között olyan egyesületek működtek a faluban, mint az önkéntes tűzoltó-egyesület, tornakör, leventeegyesület, ipartestület, lövészegylet, színjátszó kör. Ezenkívül három cséplőgép-tulajdonos élt Csipkereken, és sok olyan földbirtokos, akiknek a dohánytőzsdén is érdekeltségük volt.

A második világháború során többször átvonult a front a településen: először a menekülő német katonák, majd az őket üldöző bolgárok és a második ukrán front. Szerencsére senkinek nem esett bántódása, csupán egy pince égett le. A lakosság hálája jeléül, hogy megmenekült a háborús borzalmaktól, beiktatta az istentiszteletbe a „Jézus szíve-péntek” napot, amely az úrnap utáni kilencedik-tizedik péntekre esik.

Az 1956-os forradalom szele Csipkerek lakosságát is megérintette. Véres eseményekre ekkor sem került sor, de a nép hangos felvonulással követelte a beszolgáltatási kötelezettség megszüntetését, majd elégette a beszolgáltatási papírokat.

A szocialista rendszerben több intézmény is épült, mint például a kultúrház, amely jelenleg az orvosi rendelőnek, a polgármesteri hivatalnak, az ifjúsági klubnak, a könyvtárnak és a színházteremnek is otthont ad. A helyi posta szintén itt székelt, de a 2004-ben Csipkereken is bevezették a mobilpostát és a hivatalt bezárták. A kultúrház mellett található a fogorvosi rendelő szolgálati lakással.

A településen 1960-ban alakult meg a termelőszövetkezet, amelybe a lakosság nagy részét beszervezték. Az 1970-es évek körzetesítési hulláma a kisközséget sem kímélte meg. Megszűnt a termelőszövetkezet, az összes kulturális egyesület, valamint az iskola önállósága. Ekkor – a munkahelyek és megélhetőségi lehetőségek utáni elvándorlás következtében – indult meg a lakosság nagy arányú csökkenése. Jelenleg a népességszám 423 fő, s a lakosság túlnyomó része idős ember.

1994-re az új önkormányzat felépíttette a napközi otthonos óvodát, melynek konyháján az óvodásokén túl az iskolások és a nyugdíjasok étkeztetését is megoldják. Az ebédet az önkormányzat kisbusza, a falugondnoki szolgálat hordja ki a távolabb élő idős emberekhez. Az osztatlan csoporttal működő napközi otthonos óvoda részben önálló intézmény, melyet az önkormányzat tart fenn. 2004. szeptember 1-jével gazdasági és racionalizálási okokból megszűnt a részben önálló alsó tagozatos iskola, s helyette – az oktatás színvonalát emelendő – új központi 1-8 osztályos iskola jött létre Csehimindszent központtal. A társulási megállapodás alapján az iskola egy évfolyamának (2. osztály) tanítása azóta is Csipkereken zajlik.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

duhajj@gmail.com

(Duhaj János, 2016.04.03 20:27)

Ajánlom figyelmükbe az alábbi linket.

https://www.youtube.com/watch?v=09OEmpW-xBQ

csaba.szalay@indamail.hu

(Szalay Csaba, 2014.05.10 21:52)

Anyai ági rokonaim voltak Farkas igazgató-tanító, leánya Lenke tanító. Farkas László ősszel halt meg Kanadában. - Milyen emlékek találhatók a familiáról?

Szigetszentmiklós

(Tömpe Lászlóné , 2013.01.01 16:03)

Sipos Józsefnének vagyok az unokája ,szeretném a Csipkereknek a régi tájképét és ha lehet a régi házak képét megnézni. A régi falu névsorát , a nagymamámnak 3 gyereke volt.2 lány / Sipos Péterné ,Mariska néni.Ökrös Károlyné,Bözsi. A fiú testvért Sipos Józsefnek nevezték. Elöre is köszönöm. Tömpe Lászlóné.

Re: Szigetszentmiklós

(admin, 2013.02.14 07:33)

Tisztelt Hölgyem! Dolgozunk kérésének teljesítésében, régi képeket gyűjtünk digitalizálási céllal, amit visszaadunk a tulajnak, sajnos azonban eddig még csak egy - két ilyen képünk van, amelyból az egyiket a nyitólapunkon fel is tűntettünk.
Üdvözlettel:
admin

takacs.kata89@gmail.com

(Takács Kata, 2012.02.20 15:49)

Szeretnék segítséget kérni,ha régi csipkereki családok után szeretnék kutakodni,azt hol tehetném meg?
Köszönettel

Re: takacs.kata89@gmail.com

(admin, 2012.05.07 14:04)

Kedves Kata!

Az anyakönyvi kivonatok és a keresztlevelek véleményem szerint a legpontosabb információval rendelkeznek.
Sok sikert kívánok!